A komoly hajnali mínuszok, a március végi hóhelyzet, és az ezzel összefüggésben levő közlekedési káosz sok bosszúságot okoznak a húsvéti hosszú hétvége előtt. Természetesen a kutatók figyelmét is felkeltette a téli hónapokban tapasztaltaknál is nagyobb megpróbáltatásokat okozó időjárás, a napfoltok hatása a Földre, s a vizsgálatok során a klímaváltozás lehetősége is felmerült.
1650 és 1700 körül Földünkön igen hideg időjárás uralkodott, nem véletlen nevezik ezt az időszakot “kis jégkorszaknak”. Mielőtt azonban az általános felmelegedésről hallottakat félredobnánk, érdemes tisztában lenni azzal, mi okozhatja a jelenleg tapasztaltakat. Werner Curdt napkutató szerint ugyanis a némileg hűvösebb időjárás a Nap aktivitásával van összefüggésben.
A fent említett korszakban szinte alig volt fellelhető a Nap felszínén napfolt, s ennek megfelelően ez bolygónk klímájára is hatást gyakorolt. A Katlenburg-Lindauban levő Max Planck Intézet munkatársa úgy véli, a nagyobb Nap-aktivitásra okot adó napfoltok jelenlétével több ultraibolya-, és röntgensugárzás éri bolygónkat. A napfoltok hatása a Földre pedig aképp jelenik meg, hogy az atmoszféra jobban átengedi a napsugárzást, ergo melegebbet érzünk.
A kutató szerint csupán egyedi esetről lehet szó, és semmiképpen sem érdemes évtizedekig tartó hűvösebb klímától tartanunk. Erre az is okot ad, hogy pl. Szibériában jóval melegebb az időjárás, mint ilyenkor megszokott lenne. A napfoltok hatása a Földre vitathatatlan, de a télikabátoknak hamarosan újra a szekrényben a helye.