Mindannyiunk számára fontos kérdés a házunk vagy lakásunk fűtésének megoldása. Egyre többen fordulnak a kedvezőbb, hatékonyabb fűtési formákhoz, hogy ezzel hosszú távon több pénzt spórolhassanak meg.
A modern fűtési formák egyike a légkondicionálókkal való fűtés, ami mostanában kezd minél inkább teret hódítani magának. Nézzük meg, hogy miért éri meg egy ilyen fűtési rendszer és hogy egyáltalán milyen elven működnek ezek.
Nem minden készülék alkalmas fűtésre, ám az úgynevezett inverteres légkondicionálóknál megfordítható a hűtési folyamat így a benti levegő lehűtése helyett felfűti azt. Ez az úgynevezett hőszivattyú elven valósulhat meg.
Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Nyáron nyilván a benti levegőből vonja el a hőt, ezáltal hűti azt. Télen ez pont a fordítottja lesz és a kinti levegőből elvont hőenergiát fogja felhasználni a lakás fűtésére.
Mivel a rendszer az áramot nem tényleges fűtésre használja, mint az elektromos fűtőtesteknél, hanem csupán a hő szállítására, így sokkal hatékonyabb lehet, mint egy sima elektromos fűtés.
A fűtési rendszerek hatékonyságát az úgynevezett COP (Coefficent of Performance) érték határozza meg. Ez azt mutatja, hogy a készülék egységnyi felvett energiából hányszoros hőenergiát tud leadni. Az elektromos fűtőtesteknél ez az érték 1 körül mozog, azaz 1 kW felvett villamos energiából azonos mennyiségű hőenergiát állít elő. A fűtésre alkalmas klímák COP értéke ezzel szemben 3-4 körül van, jobb készülékeknél pedig akár 5 fölötti COP értékkel is rendelkezhetnek. Láthatjuk tehát, hogy a légkondicionálós fűtés több mint 4-szer effektívebb, mint az elektromos fűtőtestek.
Ezen felül igényelhetünk még úgynevezett H vagy GEO tarifát az áramszolgáltatóktól, amivel több mint 30%-ot takaríthatunk meg a fűtésre használt elektromosság árából.
A légkondicionálóval való fűtés hátránya, hogy hatásfoka nagyban függ a kinti hőmérséklettől is. Minél nagyobb a hőkülönbség, amivel meg kell birkóznia, annál kevésbé effektív. Ám a modernebb berendezések már -15-20 fokig gond nélkül működnek. Ez alatt sem kell arra számítani, hogy fűtés nélkül maradunk, ám nagyban romlik a készülék hatásfoka.
Fontos még, hogy fagypont alatti hőmérsékletnél szükség lesz a kondenzátorban lecsapódó, majd megfagyó folyadék leolvasztására. A klíma készülékek ezt automatikusan elvégzik egy pár perces leolvasztás keretében, amikor a lakás helyett a megfagyott folyadékot fűtik fel. Ezen kívül alkalmazhatunk termosztáttal működtetett leolvasztó fűtőszálat is. Ez minimális szinten azonban növelni fog a fűtés költségén.
Szerencsére itthon nem jellemzőek a tartós fagyok és az erős mínuszok, így akár egy -15 fokig effektív berendezéssel is nyugodtak lehetünk télen.
A szakértők szerint a legtöbbet átmeneti időszakokban spórolhatunk a légkondicionálóval történő fűtéssel. Használható akár kiegészítő vagy temperáló fűtésként is. A meglévő fűtést alacsony fokozaton működtetve szinten tarthatjuk a lakást, a klímával pedig ráfűthetünk az éppen használt helyiségekre.
Nagy előnye még ezeknek a készülékeknek, hogy míg a hagyományos fűtéseknek akár több, mint egy órára is szüksége lehet, mire felfűti a lakást, a légkondicionálók ezt pár perc alatt megteszik. Így elég akkor fűtenünk, amikor ténylegesen a lakásban tartózkodunk.
Fontos előny még, hogy a klímákon pontosan beállíthatjuk a kívánt hőmérsékletet, amit konstans tartani is képesek.
Természetesen ezek a készülékek ugyanúgy alkalmasak a levegő hűtésére is, így nyáron is komfortosan érezhetjük magunkat a hűs lakásunkban. Emellett a legtöbb modern készülék már remek légszűrőkkel rendelkezik, illetve párátlanítóként is használhatóak, ezáltal a lakás levegője is sokkal tisztább lesz.
Nem utolsó szempont, hogy a klímák szervizelése, karbantartása egyszerűbb és olcsóbb, mint más fűtési rendszereké. Így hosszútávon ezen is sokat spórolhatunk.