Egészségtelen életmódunk, a minket ért stressz nem megfelelő kezelése, valamint egyes szervi megbetegedéseink figyelmen kívül hagyása sajnos sokszor olyan végkifejlethez vezet, mely akár életünket is veszélybe sodorhatja. A népesség viszonylag nagy százalékát érintő ilyen probléma az agyi érkatasztrófa, vagy talán ismertebb nevén az agyvérzés.
A kiváltó tényezők, a meglévő háttérbetegségek, valamint a gyógyulás és a visszamaradó gondok mind-mind személy-, és esetfüggőek, éppen ezért nagyon nehéz jósolni a jövőre vonatkozóan közvetlenül akkor, amikor az agyvérzés bekövetkezik. Rendkívül sok múlik azon, milyen gyorsan érkezik az orvosi segítség, a későbbi felépülés ennek is függvényeként tartható számon. Még a képalkotó eljárásokkal történő vizsgálatok sem adhatnak biztos támpontot arról, hogy a beteg milyen mértékben lesz képes felépülni.
A véralvadásgátlóval történő kezelés mellett a kardiológiai vizsgálatok is sokszor fényt derítenek a kiváltó tényezőkre. A népbetegségnek számító magas vérnyomás ugyanis a kockázati tényezők első helyén áll.
A károsodás attól függ, hogy az agyvérzés mely területét érinti az agynak, s ettől függően alakul ki beszédzavar, a megértéssel kapcsolatos problémák, vagy ami talán a jobbik esetnek számít az a bénulás, mely a tapasztalatok szerint jelentős mértékben gyógyítható fizioterápiás kezelésekkel. Az út a teljes, vagy a lehető leginkább elérhető felépülésig mindenképpen hosszú, és a rehabilitáció után a családra nagy felelősség hárul a legtöbb esetben, hiszen a pszichés problémák megoldása mellett a további fizikai gyógyulás is múlhat a környezeten.